fügés-marcipános // fig-marzipan

Nem ezt a bonbont terveztem, de ha már hazahoztam a sok fügét,muszáj volt feldolgozni őket. Amint tavaly, idén is ősszel érett egy nagy második adag, ezúttal pedig az az ötletem támadt, hogy marcipánnal párosítom, elvégre a füge kellemes, édeskés ízéhez jól passzol a mandula, kissé megszelídítik egymást :)

A múlt hétvégét a Balatonon töltöttem - nem mondanám, hogy jó viszonyban vagyok az ősszel, vagyis igyekszem meglátni benne a szépet, de az esős-szürke napokon nem igazán megy. Most viszont mintha csak a nyár hagyta volna hátra a színes tollruhát: virágok nyíltak, zöldelltek a fák, a kertben termettek a zöldségek. Na és ott a dió! Hat fáról szedtük össze a termést, és a napon szárítottuk őket. És persze megérett a szőlő is, ami körül csak úgy döngtek a darazsak -  ők is akartak egy-egy falatot, de szerencsére a háló távol tartotta őket.

Valahányszor a Balatonon járok, a természet jelenléte egyszeriben értelmet ad a létnek, a zsúfolt hétköznapok után marad idő átgondolni és átérezni az életet. A sok szín, illat, a feltárulkozó ég, a télre készülődő föld, a madarak hangja megnyitja a lélek előtt ezt a titokzatos végtelent. 

Esténként a nap épp félúton bújik a dombok mögé a nyári és a téli napforduló két pontja közt, hisz nemrég volt a napéjegyenlőség. És ahogy ezen eltűnődöm, szinte magam előtt látom azt a hatalmas égi órát, ami most fordul át a nyárból a télbe, végeérhetetlen körforgásban.

Hozzávalók:

50 gr füge (két kisebb, vagy egy nagyobb darab)

70 gr marcipán

30 gr tejszín

150 gr étcsoki

Elkészítés:

A fügét darabokra vágom, és leturmixolom. Hozzáöntöm a tejszínt és a marcipánt kis darabokra tépve. Felmelegítem, míg a marcipán nagyjából fel nem olvad, de ha egy kicsit darabos marad, az sem baj. 
Temperálom az étcsokit, beleöntöm a formába, majd a felesleget kiöntöm. Hűtőbe rakom, míg a csokicsészék meg nem szilárdulnak, akkor kiütögetem őket a formából, és megtöltöm a marcipános krémmel.

lámpások // lanterns

itt a tavasz! // spring is here!

horgász // fisherman

I didn't plan this bonbon but since I brought home lots of figs, I had to process them. Just like last year, in this year we had a second round of figs and this time I thought that I'd pair them with marzipan, after all the sweet, nice flavour of the figs would fit with almond, they would tame each other a bit :)
I spent the last weekend at lake Balaton - I can't say that I'm on good terms with autumn; I try to see its beauty, but I don't succeed on the grey-rainy days. This time, though, it seemed that summer had left her colourful feathers behind: flowers were blooming, the trees were green and vegetable was growing in the garden. And the walnuts! We picked walnuts from six trees, and we dried them in the sun. And we also had grapes, the wasps were humming around but frotunately they were kept away by the net.
Whenever I go to Balaton, the presence of nature gives life a meaning; there is time to think about and feel life after the busy workdays. The colours, scents, the open sky, the earth preparing for winter, the songs of birds open this mystical infinity for the soul.
In the evenings the sun sets behind the hills right in the middle of the points of the summer and winter solstice, after all the equinox was anoly a couple of days ago. And as I contemplate this, I can almost see that mighty celestial clock that turns from summer to winter in an endless cycle.

Ingredients:

50 gr fig (two smaller or one bigger)

70 gr marzipan

30 gr cream

150 gr dark chocolate

Recipe:

I cut the figs to pieces and blend them. I add the cream and the marzipan, also in little pieces. I warm them up until the marzipan melts, but it's not a problem if some small pieces remain.
I temper the dark chocolate, I pour it in the mould, then I get rid of the excess. I put it in the fridge until the chocolate cups get solid. Then I take them out of the mould and I fill them with marzipan cream.